Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno május 30-án?
Ezen a napon hunyt el 1964-ben a kaliforniai (USA) La Jolla városában Szilárd Leó magyar származású fizikus. Szlárd Spitz Leó néven született Budapesten 1898. február 11-én. Ő volt az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció létrehozható. Mivel a láncreakció atombombában való felhasználását félelmetes lehetőségnek tartották, s hogy először annak kifejlesztésében a náci Németországot, meggyőzték Franklin D. Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan-tervben.

A berlini Műszaki Egyetemen tanult, ahol Albert Einstein, Max von Laue, Erwin Schrödinger, Walter Nernst és Fritz Haber hatására a fizikára kezdett összpontosítani. 1921-ben abbahagyta műszaki tanulmányait és átiratkozott a Berlini Egyetemre (University of Berlin), ahol fizikát tanult, többek között Max von Laue-tól. Egyik előadás után megmutatta munkáit Einsteinnek, aki felfigyelt rá.

Doktori disszertációja a feltűnő „Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására" címet viselte. Ebben vizsgálja és tisztázza az értelem információtermelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését. Tanulmányokat készített a „Kristályban szabálytalanul szóródó röntgensugarak" és „A röntgensugarak kristályban való polarizációja visszaverődéskor" címen.
1924-ben megkezdte 3 éves asszisztensi munkáját a Berlini Egyetem Elméleti Fizika tanszékén. Korai dolgozatai közül számos foglalkozott soha el nem végezhető gondolati kísérletek logikai konzekvenciájával.

1925 és 1933 között több szabadalma is született, ebből nyolc Albert Einsteinnel közösen. 1929-ben nyújtotta be a részecskegyorsító szabadalmát, 1931-ben az elektronmikroszkópét, majd 1931. március 2-án tették közzé a legsikeresebb Einstein-Szilárd szabadalmukat, amely egy új típusú hűtőszekrényre vonatkozott. Az elvet hatékonyan használták 1942-ben az Amerikai Egyesült Államokban az atomreaktor fejlesztésénél, és ma is ezen az elven hűtik a tenyész-reaktorokat.

A II. világháború közeledtével Szilárd egyre intenzívebben foglalkozott az atomelmélet fegyverként való megvalósításával. 1942. december 2-án, Fermi, Szilárd és munkatársai bemutatták az első nukleáris láncreakciót a Chicagói Egyetemen. 1943-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. 1964. május 30-án álmában szívroham végzett vele.