Anno


Hazatérése után a szegedi tudományegyetem Általános és Szervetlen Vegytan Tanszékén adjunktus lett és anyagszerkezetből magántanári képesítést szerzett. 1931-ben kinevezték a szegedi Eötvös Kollégium igazgatójának. Emellett 1933-tól 1938-ig Bay Zoltánnal is dolgozott. 1947-ben mint a Magyar Közösség tagját a köztársaság elleni összeesküvés hamis vádjával letartóztatták, a koncepciós perben 4 évre elítélték, és két évre internálták. Az MTA tagsága furcsa utat járt be. 1945-ben levelező tagjává választotta, 1948-ban kizárással megszüntették tagságát, majd a kizárást 1989-ben hatálytalanították.
1953-tól az Építéstudományi Intézet épületfizikai osztályát vezette. 1956-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos tanácsadója volt. 1970-ben vonult nyugdíjba. Ő honosította meg a kristálykémiai kutatásokat hazánkban. Budapesten hunyt el 1972. szeptember 16-án.
1941-ben ezen a napon kezdték meg a villamossínek áthelyezését az úttestek közepére. Odáig ugyanis azok a járda mellett haladtak.