Anno
Mi történt anno augusztus 4-én?
Ezen a napon született 1868-ban Pesten Frommer Róbert gépészmérnök, feltaláló, a magyar Frommer pisztoly feltalálója. 1896-ban a Fegyver és Gépgyár RT dolgozója lett. Ezelőtt a Kereskedelmi Akadémiát végezte el, ami után a Tőzsdére került, majd a Hitelbank tisztviselője lett. Banki munkája mellett bel- és külföldi lapokban szépirodalmi és szakcikkeket, 1896-ban magyar-német, illetve német-magyar tőzsdeszótárt írt, melyet az Akadémia részéről Simonyi Zsigmond hitelesített előszavában.
1898-ban cégjegyző lett, a gyár profilbővítést hajtott végre, dieselmotorok, valamint lövegzárak és lövegirányzékok gyártásával bővítették a gyártást. Ebben az időben kezdett el ő is a fegyvertervezéssel foglalkozni. Tehetségét mi sem jellemzi, hogy bár gépészmérnöki, mérnöki végzettséggel nem rendelkezett, rövid időn belül több szabadalmat is bejelentett, az elsőt 1900-ban, majd az elkövetkező 30 év alatt több, mint 100-at. (Európában több, mint 20 országban voltak találmányai szabadalmi védettség alatt).Első szabadalma: „Önműködően felhúzható és töltő, valamint biztonsági szerkezet lőfegyverek számára" ez volt az alapja a későbbiekben a hadsereg részére gyártott Frommer-pisztolyoknak (Liliput, Baby, Stop) Szabadalmai nagy része a lőfegyverekkel kapcsolatos volt, de bejelentett szabadalmat az esztergapadok késeire vonatkozóan is.
Nevéhez fűződik az első önműködő pisztoly gyártása és a vadászfegyverek nagyüzemi előállítása. Saját elgondolása alapján kísérleti műhelyt rendezett be, ahol a Frommel-rendszerű pisztolyok kidolgozását végezték. 1904-ben kereskedelmi igazgató lett. A gyártás sikereként Ferenc József kinevezte a gyár vezérigazgatójává 1914-ben (egészen nyugdíjazásáig töltötte be ezt a vezetői pozíciót), egyben nemesi címet is kapott. A nemességgel együtt a neve „Fegyverneki" előnévvel bővült.
A magyar fegyvergyártást irányítása alatt nemzetközi hírűvé tette, ezért 1918-ban udvari tanácsosi címet kapott.
Bár rövid ideig a gyár éléről eltávolították (Tanácsköztársaság), de 1920-ban újra a gyár vezérigazgatója lett.
A Mérnöki Kamara a magyar fegyvergyártásban elért eredményeiért és szabadalmai miatt gépészmérnöki címet adományozott neki (ettől kezdve hivatalosan használhatta a mérnöki címet is). 1926-ban megkapta a másodosztályú érdemkeresztet, valamint az uralkodó 1928-ban a felsőház élethosszig tartó tagjává nevezte ki az országgyűlésben.
1935. november 1-jén ment nyugdíjba, és 1936. szeptember 1-jén halt meg Budapesten.