A Schneider Electric felvásárolta Motivairt, és új, nagy 
hatékonyságú folyadékhűtési rendszereket kínál az 
AI-adatközpontok hűtési kihívásaira

Ezen a napon született Segesváron 1909-ben Imecs Márton építészmérnök.1949és 1958 között a kolozsvári Mechanikai Intézetben tanított, majd 1971-ig a Tehnofrig-Gépgyár (nem tévedés: 'c' nélkül!) főtervező építészmérnöke volt. Jelentősebb tervei: a Flacara Készruhagyár épülete s a Tehnofrig Gépgyár műhelyei, laboratóriumai és géptervező termei, darupályái és főbejárati épülete. Imecs Márton 1984-ben hunyt el.

Ma van a tömegtájékoztatás világnapja. Jelentős egyházi esemény is, a pápa (XVI. Benedek és II. János Pál is) rendszeresen emlékeztet a média felelősségére e napon. A mérnökök, természettudósok napjainkban fontos kérdésekben befolyásolhatják milliók véleményét, magatartását. A globális felmelegedés, az élelmiszervegyészet, a tisztítóanyagok, a mindennapi eszközeink használata során belélegzett, megérintett anyagok veszélyei mind-mind életmódbefolyásoló tényezők. Vigyázzunk a kimondott, a leírt szóval!

Ezen a napon született 1809-ben Pesten Vállas Antal csillagász, matematikus, mérnök, akadémikus, egyetemi tanár. 1841-ben adta ki röpiratát „Egy felállítandó magyar műegyetemről", mely a reformkor törekvéseinek nagy hatású megfogalmazása, s később a vonatkozó törvényjavaslat alapjául szolgált. 1851-ben kivándorolt az USA-ba. New Orleansban hajózási iskolát nyitott, majd egy tudományos akadémiát szervezett, melynek 1869-es haláláig titkára volt. >>>tovább

Ezen a napon született 1817-ben Nagylétán Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója. Nagyváradon, majd Debrecenben tanult, kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). >>>tovább

Ezen a napon nyílt meg 2001-ben az újonnan épített Zalaegerszeg-Muraszombat vasútvonal. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció kimondta a kisforgalmú vasútvonalak bezárását, forgalmuk közútra terelését. A megszüntetendő vonalak listáján rajta volt a Zalalövő-Bajánsenye vonal is, melyen 1980. október 18-án szűnt meg a forgalom. Rövidesen a pályát is elbontották. A vonal a koncepció egyik utolsó áldozata volt. >>>tovább

111 évvel ezelőtt, 1899-ben ezen a napon kelt az az „Ajándékozási szerződés", melyben Konkoly (ejtsd: Konkoli) Thege Miklós a magyar államkincstárnak ajándékozta az általa alapított és fejlesztett ógyallai csillagvizsgálót teljes felszereléssel, a családi kúriával és az ehhez tartozó parkkal együtt. Az ajándékozás idején a Konkoly-obszervatóriumot negyedmillió korona értékre becsülték. >>>tovább

Ezen a napon hunyt el Budapesten 1937-ben Maros Imre geológus. Maros 1882. január 12-én született Budapesten. Tanársegéd a Műegyetem ásványföldtani tanszékén, majd a Földtani Intézetben működött, főleg hidrológiai és agrogeológiai kérdésekkel foglalkozott. A békásmegyeri Pünkösdforrás első ismertetője és elemzője, a főváros vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai szakvélemények kidolgozója volt. >>>tovább

1993-ban a Nemzetközi Bányász Szövetség Budapesten megtartott 47. kongresszusa május 13-át AZ EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A bányászatban világszerte évente mintegy 15 ezerre tehető a hivatalosan közölt halálos áldozatok száma, de valószínűleg valójában kétszerte többen halnak meg. Rájuk emlékezik ez a nap.

Ezen a napon születt 1909-ben Budapesten Preisich Gábor Ybl-díjas építészmérnök, akadémikus, címzetes egyetemi tanár. Preisich 1926-ban egy évet tanult Karlsruhéban a Technische Hochschule-n. Egyetemi tanulmányait 1927 és 1930 között a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen fejezte be, közben Sebestyén Arthur és Bauer Emil építészek irodájában dolgozott, itt ismerkedett meg későbbi társával Vadász Mihállyal. >>>tovább

Ezen a napon született Budapesten 1881-ben  Szőllőskislaki Kármán Tódor gépészmérnök, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója.  A budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, ahol Bánki Donát mellett egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a Ganz Rt. mérnöke lett. Németországban tanult, majd 1912-ben visszatért Selmecbányára, de még abban az évben elfogadta az aacheni egyetem professzori ajánlatát. >>>tovább