Ma kerek 50 éve, 1960. március 12-én látta meg a napvilágot Tóth István, a Magyar Mérnök Alapító Atyja. >>>tovább

1827-Kolozsvárott (akkor még Magyarországhoz tartozott) üzembe helyezik a közvilágítást.
1944- Felrobbantják az 1896-ban forgalomba helyezett Újpesti vasúti hidat.
1936- ban ezen a napon született Vizi E. Szilveszter magyar akadémikus, aki 1985-től az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1990-től rendes tagja. 1996-ban megválasztották a tudományos testület alelnökévé, 2002-ben elnökévé, mely posztot 2008-ig viselt.

Ezen a napon végezték ki a nyilasok 1944-ben Budapesten Richter Gedeont (született Ecséd, 1872. szeptember 23.), a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjét. 1895-ben a Budapesti tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett kitűnő minősítéssel. Két évvel később külföldre utazott és több európai gyógyszertárban és gyógyszergyárban tanulmányozta a gyógyszergyártás módszereit. 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a Sashoz címzett patikát, ahol organoterápiás gyógyszereket állított elő. Húsz évvel oklevele megszerzése után már 24 gyógyszerszabadalma volt. 1906-ban Kőbányán felépítette az első korszerű hazai gyógyszergyárat. Gyára 1940-re már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett.
A világháború után az újjáépült Richter Gyár Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött, majd újból részvénytársasággá alakulva a magyar tőzsde oszlopos tagja. Richter első organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelő mellékvesevelő-hormon kivonatát (adrenalin), a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban.

1923-ban ezen a napon született Pécsi Márton Széchenyi díjas kutató professzor, akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének igazgatója.
Pályáját 1949-ben az ELTE tanársegédeként kezdte. 1952-től alapító tagként az MTA keretei között megalakult Földrajztudományi Kutatóintézet munkatársa lett, amelynek 1963 és 1990 között, 27 évig vezetője volt. >>>tovább

105 évvel ezelőtt 1903-ban ezen a napon született Budapesten Neumann János Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként. Apja 1913-ban nemesi címet kapott, így Jánost később szerte a világon John von Neumannként ismerték. Korán megtanult magyar anyanyelve mellé franciául, németül, latinul és az ógörög sem fogott ki rajta. Memóriája fotografikus volt, fejszámoló képességéről legendákat meséltek Állítólag a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben a gépekével azonos sebességgel.
A híres fasori evangélikus főgimnáziumba ugyanaz a Rátz László oktatta matematikára, aki a Nobel díjas Wigner Jenőt (1963, fizikai) és Harsányi Jánost (1994, közgazdasági) is tanította.
>>>tovább

1922. december 27-én megalakították a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT, köznyelvben leginkább „Beszkárt"-ként emlegették). Az új vállalat az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta az összes budapesti közlekedési ágazatot. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új közlekedési vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat.

1944-ben ezen a napon robbantották föl a visszavonuló németek az Esztergomot és Párkányt összekötő I. Ferenc József lányáról elnevezett Mária Valéria híd három középső nyílását. A Mária Valéria híd (szlovákul most Márie Valérie) Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték. Hossza 514 méter. A határátkelőhely a szlovák hídfőnél volt. >>>tovább

Ezen a napon született 1846-ban Balassagyarmaton Kurlaender Ignác meteorológus, földmágnesesség-kutató, Magyarország első földmágnesességi felmérésének elkészítője. Bécsi tanulmányai után az 1870-es években a Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetben kezdett el dolgozni. 1888-90 között megbízott igazgató, ezt követően kinevezett aligazgató. 1877-ig egymaga, ezután Gruber Lajossal együtt szerkesztették az Intézet Évkönyveit. Közben folytatta és teljessé tette Magyarország földmágnesességi felmérését. Fő műve a Földmágnesesség mérések a Magyar korona országaiban, emellett több csillagászati cikket is írt. Budapesten hunyt el 1916. szeptember 2-án.

Ezen a napon született Balatonbozsokon 1916-ban Peregi (szül: Schricker) Sándor kertész, a gyümölcsszüret gépesítési lehetőségeinek magyarországi kidolgozója. Apja, Schricker Sándor az ország egyik legszínvonalasabb faiskoláját teremtette meg Alsótekeresen, melyet hiába próbált szövetkezetesíteni, azt államosították, őt magát internálták. Fia tanulmányait 1935-38 között a Kertészeti Tanintézetben, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán folytatta, 1943-ban az oxfordi egyetem agrárközgazdasági diplomát szerzett. >>>tovább

Ezen a napon született 1872-ben Budapesten Schimanek Emil Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár. A Műegyetem elvégzése után ösztöndíjjal fél évet Berlinben töltött. Hazatérte után repetitor volt a Műegyetem matematikai és a mechanikai tanszékén. Rövid idő múlva a Magyar Fegyver és Gépgyár, utána a Ganz és Társa Danubius Művek mérnöke lett, később a Ganz főmérnöke. >>>tovább