Anno
Ma ünnepeljük a Nap napját. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A NAP NAPJÁt a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal.
Ezen a napon születt 1837-ben Tordán a magyar erdészet, erdőgazdálkodás, és más erdei tudományok egyik legnagyobb XIX. századi művelője, oktatója és szakírója Fekete Lajos. Mint a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatója, saját szaktárgyai mellett az akadémia bányászati osztályán ásványtant is tanult, majd 1862-ben Kolozsváron erdészeti államvizsgát tett.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 2000-ben Budapesten Gulyás Zoltán (Budapest, 1930. április 10. - 2000. június 16.) Ybl-díjas magyar építész. Gulyás 1930. április 10-én született Budapesten. Érettségi után beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karára. 1952-ben szerzett építész diplomát. A Középülettervező Intézetben kezdte pályáját. Részt vett a budai királyi vár rekonstrukciójában és a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében.
>>>tovább
Ezen a napon adták át hivatalosan Magyarország pillanatnyilag legmodernebb motoros járművek versenyére alkalmas pályáját, a Hungaroringet. Noha a legtöbb versenyző forrónak és porosnak tartja, - ami nem csoda, hiszen a környező mogyoródi földek talaja zömmel homokos - mindamellett nehéz, technikás pálya. Forróságát részben a hangulat, részben az augusztusi hőség okozza, hiszen a Forma 1 hazai futamait ekkor tartják.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten Mechwart András, a magyar ipartörténet egyik legkiemelkedőbb képviselője. Mechwart 1834-ben született a bajorországi Schweinfurtban. Augsburgban szerzett mérnöki diplomát. 1859-ben Ganz Ábrahám Magyarországra hívta, az ő halála után huszonöt éven át vezérigazgatóként irányította a Ganz gyárat. Kiváló műszaki és közgazdasági szakember volt, hatalmas fejlesztési és korszerűsítési tevékenységének eredményeként világvállalattá fejlesztette az üzemet.
>>>tovább
Ezen a napon született Pozsonyban 1837-ben Láng László gyáriparos, a magyar gőzgépgyártás fejlesztője. 1868-ban nyitotta meg műhelyét, amelyből kifejlődött a Láng Gépgyár. Hazánkban az elsők között - még Láng László életében - itt kezdték a gőzturbinák és dízelmotorok gyártását. Láng 1914. január 1-én hunyt el Budapesten.
Ezen a napon született 1850-ben Douaiban (Franciaország) egy magyar eredetű családban Demény György (Georges Demeny) magyar-francia fizikus, a film egyik úttörője. Szülővárosában járt gimnáziumba, ahol kitűnt matematikában, fizikában és mechanikában. Tanulmányait Lille-ben, majd a párizsi Sorbonne-on folytatta. Fiatal éveitől sportszerűen tornázott, de foglalkozott e sportág mozgáselméleti kérdéseivel is.
>>>tovább
Ezen a napon született Kassán Sváiczer Gábor bányamérnök. Tanulmányait 1804-től a selmecbányai akadémián, majd külföldi bánya- és kohóvállalatoknál folytatta. Működését Szomolnokon kezdte, majd újból üzembe helyezte a felhagyott aranyidai nemesfémbányákat. Sikeres működése alapján bízták meg a válságos helyzetbe jutott Nagybánya környéki állami bányák, kohók és pénzverő vezetésével. Miután a bányászatot itt is újjáteremtette, 1834-ben a selmecbányai kamaragrófság vezetésével bízták meg.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten Lechner Ödön magyar műépítész. Lechner 1845. augusztus 27-én született Pesten. Ügyvéd apjának téglagyára is volt. 1865-től a József Ipartanodában Skalnitzky Antal volt a mestere, majd a berlini építészeti akadémián tanult tovább. Itt kedvelte meg a klasszicizmust. 1875-78 közt Franciaországban reneszánsz kastélyok helyreállításán dolgozott. Huszka József hatására a keleti, indiai és perzsa stílusokat is tanulmányozta.
>>>tovább
Ezen a napon született 1820-ban a Szepes megyei Nagyszalókon Hunfalvy János geográfus professzor. Késmárkon, Miskolcon (ahol magyarul is megtanult), Eperjesen, Berlinben és Tübingenben tanult. A berlini egyetemen megismerkedett a kor vezető geográfus professzorának, Ritter Károlynak tanításaival, amelynek szellemében - részleteiben továbbfejlesztve azt - maga is egész életén át tevékenykedett.
>>>tovább
1992 óta tartjuk a mai napon az Óceánok Világnapját. Bolygónk felszínének több mint 70 %-át a világtenger teszi ki. 1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta 1998 volt a legmelegebb év, de a tíz legforróbb esztendőt is az elmúlt 15 évben mérték, de megjegyzendő, hogy a mostanában megdőlő rekordok az 1930-as évek közepéről származnak. Abból az időből, mikor a gazdaság, az ipar (üvegházhatást fokozó gázok kibocsátója) mélyponton volt. Kutatók egyre riasztóbb jelenségekkel találkoznak az óceánokat illetően is. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat.
Ezen a napon született Pozsonyban 1862-ben Lénárd Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Lénárd a bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott. Ezután Németországban működött.
>>>tovább
Ezen a napon született 1862-ben Aknaszlatinán Csermely István kohómérnök. Ő építette Magyarországon az első elektrolitrézműveket (Nagybánya, Besztercebánya) és a korszerű amerikai rendszerű rézkohókat (Balánbánya). Elektrotechnikája és a nagybányai bányakerületről írt monográfiája elismertté tette nevét. Sopronban hunyt el 1928. július 22-én.
1972 óta ezen a napon tartják a nemzetközi környezetvédelmi világnapot. Az „Ember és bioszféra" címet viselő környezetvédelmi világkonferenciát az évben Stockholmban tartotta az ENSZ, a döntés ott született. Minden évben kiválasztanak egy országot, ahol a központi eseményeket rendezik. (2007-ben házigazdája: Norvégia volt, mottója: Olvadó jég - egy forró téma?) A világnap rendezvényeinek céljai:
>>>tovább
Ezen a napon születt 1899-ben Kisbéren Bárány Nándor gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Már 17 éves korában díjat nyert színképelemzéssel foglalkozó pályamunkájával. Érettségi után 1917-ben katonai szolgálatra hívták be. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után négy éven keresztül nem folytathatta tanulmányait, a Székesfővárosi Gázműveknél vállalt fizikai munkát.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1964-ben a kaliforniai (USA) La Jolla városában Szilárd Leó magyar származású fizikus. Szlárd Spitz Leó néven született Budapesten 1898. február 11-én. Ő volt az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció létrehozható. Mivel a láncreakció atombombában való felhasználását félelmetes lehetőségnek tartották, s hogy először annak kifejlesztésében a náci Németországot, meggyőzték Franklin D. Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan-tervben.
>>>tovább
Ezen a napon született Ozorán 1899-ben Cholnoky László vegyész és gyógyszerész, az MTA tagja. Leginkább az A vitaminnal kapcsolatos kutatásairól ismert, munkásságának középpontjában a karotinoidok tanulmányozása állt. Az ehhez és az A vitaminhoz kapcsolódó dolgozatainak száma hetvenöt. Munkásságát 1959-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. 1967. június 12-én hunyt el Pécsett.
Ezen a napon nyílt meg 2008-ban a Than Károly (1834-1908) emlékkiállítás, a tudós halálának centenáriuma alkalmából. Az emlékkiállítást Várpalotán, az Országos Műszaki Múzeum Vegyészeti Múzeuma Nagytermében rendezték. A megnyitón prof. dr. Beck Mihály akadémikus méltatta a kiemelkedő tehetségű tudóst, oktatásszervezőt, egyetemi tanárt.
>>>tovább
Ezen a napon indult útjára Bajkonurból helyi idő szerint 18 óra 20 perckor a Szojuz-36 fedélzetén az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalan fedélzeti mérnökkel. Az Interkozmosz program keretében repültek Valerij Kubaszov parancsnoksága alatt a Szaljut-6 űrállomásra.
Több magyar kutatóintézet dolgozta ki Farkas Bertalan programját 1976-1980 között. A kísérletekre 1980. május 26. és június 3. között került sor a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén.
>>>tovább
Több magyar kutatóintézet dolgozta ki Farkas Bertalan programját 1976-1980 között. A kísérletekre 1980. május 26. és június 3. között került sor a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén.
>>>tovább
Ezen a napon született 1927-ben Budapesten Marx György fizikus, akadémikus, az MTA tagja, elismert ismeretterjesztő művek írója, Kossuth-díjas. Marx 1948 és 1970 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem elméleti fizika, majd 1970 és 1998 az atomfizika tanszék oktatója volt. 1999-ben az amerikai Union College of Dudley tiszteletbeli professzora lett. 1970-től 1992-ig az Atomfizikai Tanszék vezetője. Alapvetően részecskefizikai és asztrofizikai kutatásokkal foglalkozott.
>>>tovább